Ilyen volt a hatodik találkozó

Szinte minden tekintetben rekordot döntöttünk: 12 fő jelent meg (megdupláztuk az eddigi maximum 6-ot), hétféle játékot is játszottunk, volt, hogy egyszerre 11-en háromfélét. Persze nem csak a számokról szólt a találka, hanem jól is éreztük magunkat. :)

A 8 lejátszott parti kezdési időpont szerint rendezve:




1. Aranyásók (6 fő)

Az elején 6-an gyűltünk össze (2 új taggal), és a terveknek megfelelően egy rövidebb játékkal, az Aranyásókkal kezdtünk, amire kisqqcs utólag így reflektált:

"Gyors, pergős játék, amiben azt szeretem, hogy gyorsan el lehet magyarázni, és kezdődhet is. Az elején még kissé bátortalanul indultunk neki, de a harmadik körre már mindenki törte mindenkinek a csákányát, csilléjét, lámpáját. Sajnos ennyiből nem sikerült bemutatni, hogy milyen az, amikor a szabotőrök nyernek, de hátha lesz még rá alkalom."

Mint új játékos, személy szerint pont azt kaptam, amire számítottam: egy gyors, egyszerű, szórakoztató partijátékot. Az egyszerű alatt nem azt értem, hogy nem lehet stratégiázni: az például egyértelműen megmutatkozott, hogy Zsolt tapasztalt aranyásó. :)
6 játékos esetében 4 jó karakter és 2 titkos szabotőr van, Petivel persze rögtön elkezdtünk viccelődni, hogy az eddigi Battlestar Galacticás „sikerszériámból” kiindulva csakis én lehetek az egyik. Hogy ne keveredjek gyanúba, a viccelődést azután is folytattam, miután megtudtam, hogy tényleg így van. ;) A második és harmadik fordulóban már nem voltam áruló, de ettől függetlenül a BSG-s sorozatom töretlen.
Az nekem is szemet szúrt, amit kisqqcs említett, hogy a 3-ból 3-szor a jók nyertek, és emlékeim szerint ebből igazán csak egy forduló volt szoros, szóval egyelőre az erőegyensúlyt illetően nem lettem meggyőzve, de ez még változhat.
Sajnos ennél a játékról még nem készültek fotók, az csak később jutott eszünkbe. Majd legközelebb.


2. Bang! (6 fő)

Az Aranyásók után Zsoltnak mennie kellett, viszont megérkezett Gyuri, egy újabb tagunk, akit a múltkori cikknek köszönhetünk. A többiekre még várni kellett, ezért megint valami rövid mellett döntöttünk: a Bang! mellett, amit már többen is ki akartunk próbálni korábban.

A nap folyamán játszottunk még egyet vele, csak közben lecserélődött két ember; a két játszmát rheinfuss így summázta:

"Úgy tűnik, hogy a legutóbbi találkozó a kártyajátékok napja is volt. Új tagunk, Jani hozta magával a Bang!-et, ami egy vadnyugati környezetben játszódó, „mindenki egymás ellen” típusú. Hat fős játékot játszottunk, ebben az esetben egy seriff, egy seriffhelyettes, három bandita és egy renegát vesz részt a küzdelemben. A cél, hogy a seriff levadássza a banditákat és a renegátot (Bang!), utóbbiak levadásszák a seriffet (Bang!), a seriffhelyettes pedig próbáljon segíteni főnökének. Bonyolítja a dolgot, hogy csupán azt tudjuk előzetesen, hogy ki személyesíti meg a seriffet.

Két játékot is játszottunk, és az a furcsa helyzet állt elő, hogy mindkét alkalommal Peti volt a seriff (vagyis rheinfuss, csak azt hitte, hogy külső szemszögből kell tudósítania:), és a végső küzdelem a renegát és közte alakult ki. Itt három banditánk Jani, kisqqcs és Zsuzsi volt, az „új Gyuri” a seriffhelyettes, Viktor (=én Viktor) pedig a renegát lett. A szabályokkal folytatott kisebb küzdelem után (Petinek nem volt minden világos elsőre, pedig a Trónok harca még hátra volt), a seriff gyorsan kilőtte Jani banditáját, nem sokkal később elhalálozott a további két bandita, majd a seriffhelyettes is, így a végső harc a renegát és a seriff között zajlott.

A nagy leszámolás

Viktor még a játék előtti szabálymagyarázat közben kérdezte is, hogy lehet nyerni a renegáttal. Hát a játék során bebizonyíthatta, hogyan is kell – ő nyert.
A második játszmában Jani lett a renegát, aki nagyon taktikusan játszott, mintha ő lenne a seriff helyettese. Igazából, mint kiderült Zsuzsi volt az, de renegátunk még a seriffet is átejtette, aki egy alkalommal egy nagyon jó puskát eldobatott helyettesével, akit így aztán sikerült levadásznia a cirroid-MPM-Viktor banditacsapatnak. A játék végén öldöklő pisztolypárbaj alakult ki a seriff és nemezise között (sok-sok Bang!), és itt is a renegát diadalmaskodott.

Akinek mindenkit sikerült kijátszania (jobb oldalt)

 Piszok jó játék a Bang!, fordulatos, izgalmas, nagyon sok karakterből lehet választani (természetesen random), amelyek mindegyikének van valamilyen tulajdonsága, ami segíthet a játék közben (pl. két dobott lapért gyógyulhat egyet). Egy hátránya talán, hogy amennyiben valakit lelőnek, az értelemszerűen kiesik a játékból és már csak külső szemlélője lehet az eseményeknek.

Viktor unalmában adatokat rögzít a találkozóról, mert kiesett. A másik Viktor is, ő viszont azon izgul, hogy ki lehet a renegát. Sajnos a golyók után egy spoilert is bekapott, így idő előtt megtudta.

Ez sem rossz, de az igazi mégis ha a játék végéig sok Bang! lapot tehet valaki az asztalra."

Köszönjük, Peti. :)
Zárásképpen még annyit, hogy azt rögtön és kollektíven megállapítottuk, milyen élethűen modellezi a játék a valóságot: ha iszol egy sört, meggyógyulsz; a rohanó lóval el lehet bújni a hordó mögött stb. ;)

3. Pandemic (3 fő)

A Bang szabálymagyarázat közben érkezett Laci, akit ettől függetlenül felzárkóztattunk volna, de úgy döntött, hogy inkább megvárja a többieket, akikkel nemsokára valóban el is tudott kezdeni egy Pandemicet.

Bár párszor átugrottam segíteni a szabályokat illetően, igazából csak annyit tudok a játékról, hogy könnyen nyertek (és most volt Medic is). Mondanám, hogy ez újabb bizonyíték a komoly nehézségi különbségre a 3 és 4 fős verzió közt, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy Lajos szerint nem biztos, hogy mindent jól csináltak, mert most nem volt a csapatban igazán tapasztalt játékos. Egy klasszikus mondást idézve:

„Mert nem olvastad a szabálykönyvet!” :)

4. Trónok harca (6 fő)

A Bang után lementünk Petivel a portára termet foglalni a következő találkozónkra, és visszafele jövet megpillantottuk az ablakból MPM-et: ekkor már tudtuk, hogy végre megvalósul régi álmunk, Trónokozni fogunk a klubban.:) Mivel pont pár perccel később érkezett a másik Viktor is - aki egy fogadásnak köszönhetően izomlázzal és napszúrással küszködött, de ez nem gátolta meg abban, hogy helyt álljon a csatában – 8-an voltunk, akik épp játékot kezdtek volna: végül a két Gyuri elment Dominionozni (ld. 5. pont), így az első klubos Trónok játékunkat nem is adtuk alább egy 6 fős csatánál – ami egyébként mindegyikünknek új élmény volt.
Véletlenszerűen húztunk házakat, a „veterán„ játékosoknak jutottak a Greyjoy-ok (MPM), a Lannisterek (Zsuzsi), a Martellek (rheinfuss) és a Baratheonok (én), az újaknak pedig a Tyrellek (leviatan) és a Starkok (Viktor).
A tábla felállítása és az újaknak tartott szabálymagyarázat eltartott egy ¾ óráig, lévén összetettebb játékról van szó, majd neki is feszültek egymásnak a nagy házak.
Az első összecsapás tengeren zajlott, a két Viktor között, és tapasztaltságom ellenére én húztam a rövidebbet – így jár, aki spórol a házkártyájával. Peti ekkor megjegyezte, hogy ilyen hibákat nem szoktam véteni – ekkor még nem tudta, mi vár rá!

„Na figyeljetek, kistáskák! A következő körben megmutatom,
hogy kell elveszteni az összes várat.”

Közben véget ért a Pandemic, majd a Dominion is, és a többiek ránéztek a mi táblánkra; kisqqcs kifogott egy „Királyok csatája” licitálást, ami annyira megtetszett neki, hogy készített is róla egy képet.

 Licit

Az első nagyobb szárazföldi összecsapás Zsuzsi és MPM közt zajlott le (2-2 huszár egység közt), de mivel Zsuzsi nem vett észre egy támogatásjelzőt, elég egyoldalú volt: kénytelen volt megverten visszavonulni a saját területére. Sajnos MPM még abban a körben vissza tudott támadni, így a Lannisterek elég nagy érvágást szenvedtek a játék korai szakaszában, és már nem is volt lehetőségük talpra állni, mert kiderült, hogy ennek a játéknak csak korai szakasza volt. :D
A legjobban láthatóan a fekete Greyjoy-ok muzsikáltak 4 várral, lassan, de biztosan tartva a 6 váras győzelem felé, de Peti a 2. körben szabadon hagyott pár területet, amit nem lett volna szabad (többek közt a fővárosát:), és a 3. körben végzetes hibát elkövetve nem akadályozta meg, hogy a Baratheonok beosonjanak a területére, akik így a seregüket nagyon szétszórva ugyan, de megszerezték a 6. várukat is, így a játéknak hallatlan módon már nem volt 4. köre. (10-ig mehetne el, nálunk 6-7 szokott lenni az általános.)

Valaki suttyomban a végső csapást tervezi

Hát ez volt az első Trónok ütközet a klubban, kicsit hirtelen lett vége, de úgy tűnt, az új játékosok is felettébb élvezték – ízelítőnek biztosan jó volt. Annyiban nem bántuk a korai befejezést, hogy nem csúsztunk ki az időből, sőt, még jutott idő más játékokra is. Én nyilván annyiban sem, hogy így én nyertem. :)

 Ha a hódításaira nem is, az új Agavés sapkájára
nagyon büszke volt Lord Martell

Lord Baratheon győzelmével kérkedik.

5. Dominion (2 fő)

Ebből semmit sem láttam, átadom a szót kisqqcs-nak:

"A két Gyuri csapott itt össze és a kezdő nem sok híján megverte a  haladót (52-50). Elég sokat számított, hogy az utolsó tartományt ki vitte el, illetve nekem legalább háromszor bejött az arany+átépítés=tartomány kombó.

Szoros volt nagyon."

Gyuri VS Gyuri

6. Rettegés Arkhamban (2+1 fő)

Lajos és Feri tehát ketten kezdték a játékot Azathoth ellen, de indítottak egy harmadik nyomozót, így be tudott szállni az addig Dominionozó Gyuri is. Lajos véleménye szerint:

"Az Arkham teljesen leszívta az agyam, annyira koncentráltam, hogy minden eszembe jusson, de ettól függetlenül élveztem. Itt is könnyű dolgunk volt, kijött mind a 4 ősi jel, szórtuk az áldásokat és szóbeszédet csak a végén húztunk, amikor már nem volt nagy jelentősége, hogy teljesítsük."

Ennyi ősi jellel könnyű!

Én ugyan nem vettem részt a játékban, csak pár lapot segítettem értelmezni közben, de a kedvenc momentumom egyértelműen az volt, amikor valaki megszólalt, hogy „Ide egy fekete hattyú kerül.” :D

Persze az se volt rossz, amikor átugrottam egy pillanatra, és örömmel konstatáltam, hogy „De jó, még nem láttam angol Arkham alapjátékot.” A játék persze magyar volt, csak sikerült a magyar kiadásban változatlanul hagyott Rivertown, Northside, Easttown szavakra koncentrálnom. ;)

„Kell az a Chuckos póló!”

7. Bang! (második felvonás) (6 fő)

Erről már volt szó.

8. Cosmic Encounter (4 fő)

Erről is Peti értekezik:

"Sikerült egy négy fős Cosmic Encountert lenyomni még a találkozó végén, ami sajnos az idő szorítása miatt nem volt feltétlenül kaotikus (játék közben módosítottuk 4 idegen kolóniára a győzelmi feltételt + beletörődtünk, hogy osztott győzelem lesz - cirroid), de mindenképpen szórakoztató. Viktor végre kipróbálhatta a Mirrort (inkább kevesebb, mint több sikerrel), új tagunk, Jani ügyesen használta ki a Loser különleges képességét. Végül azonban Peti a Fodderrel és Zsuzsi a Reserve-vel egy tárgyalási fázist követően megszerezte a közös győzelmet, ami egyesek szerint csalás volt (az illető csak viccelt), de igazából, valljuk be, inkább egy frappáns megoldás (amit még az illető talált ki egy korábbi játék során :P). Mindketten létrehozhattak egy-egy kolóniát a másik anyabolygóján, és ezzel Zsuzsi ötödik győzelmét könyvelhette el a kozmikus találkozásai során, messze lekörözve a többieket."

Én még annyit fűznék hozzá, hogy mint most is kiderült, a sárga/piros színű űrlények nem feltétlenül az erőegyensúlyt borítják fel, hanem a játékot teszik kicsit bonyolultabbá, ezért nem ajánlják őket teljesen kezdő társaságnak – a Fodder-Mirror párharcon pl. töprengenünk kellett kicsit.

A végeredmény.

Hát ennyi volt a beszámoló. Annyit biztosan megállapíthatunk, hogy nem lett túl rövid. :)
Nem ígérem, hogy mindig ilyen részleteseket fogunk írni, de gondoltam, a klub első igazán nagy találkozója megérdemli.
A fotókért köszönet Zsuzsinak (legközelebb mi is kattintunk, hogy több képen legyen rajta) és kisqqcsnak, az átnézésért pedig rheinfussnak.
Ha valaki még meg akar osztani bármit, ami kimaradt volna, a kommentek közt megteheti.